Reggel 8:00-kor felveszik Önt dhakai szállodájából, és elviszik első megállóhelyére, Sonargaonba, amely Bengália történelmi közigazgatási, kereskedelmi és tengeri központja volt.
A Gangesz-delta közepén fekvő város a középkori muszlim uralkodók és kormányzók székhelye volt Kelet-Bengálban. Sonargaont számos történelmi utazó, köztük Ibn Battuta, Ma Huan, Niccolo de Conti és Ralph Fitch is virágzó kereskedelmi és kereskedelmi központként írta le.
Fakhruddin Mubarak sah szultán, Isa kán és a Baro-Bhuyan Konföderáció fővárosa volt. Ezután további történelmi épületek felé veszi az irányt, mint például a Népművészeti Múzeum (szerdán és csütörtökön zárva), Panam Nagar, Goaldi mecset.
A Sonargaon helyi étteremben elfogyasztott ebéd után továbbutazás a Mainamati régészeti lelőhelyekre.
Itt meglátogatunk néhány más történelmi és régészeti helyszínt, mint például a Salban Vihara, amelyet a 8. században alapított Budda Dev király. A szinte a Mainarnati-Lalmai hegyvonulat közepén fekvő Salban Vihara 115 cellából áll, amelyek egy tágas udvar köré épültek, középen kereszt alakú templommal, amely a Paharpur kolostorhoz hasonló, egyetlen északi kapukomplexummal szemben áll.
Rupban Mura- A helyiek Rupban Mura néven ismerik a helyet. De miután az ásatások itt napvilágra hozták egy szentély, egy kolostor és egy nyolcszögletű votív sztúpa maradványait.
Az itt talált régiségek között van egy Gupta-aranyérme utánzat, 4 elértéktelenedett fémből készült érme, 3 ezüstérme és egy buikey homok Buddha-kép a Gupta-korszak utáni időszakból. Az itt talált bizonyítékok alapján az eredeti kolostor és szentély a Kr. u. 8. század előttre datálható. Itakhola Mura- A helyiek Itakhola Mura néven ismerik a helyet.
Az ásatások eredményeként egy keletre néző buddhista templom alaprajzát tárták fel. A templomban öt átépítési fázist találtak, emellett a templom északi oldalán egy kis vihara maradványait is feltárták. A feltárt régiségek között 18 tola tömör arany- vagy ezüstérme és egy rézlemez is említésre méltó. Ezek mellett egy nagyméretű stukkókép mellszobra, amely még mindig instu. A régiségek és az építészeti jellemzők alapján a templom a Kr. u. 7-12. századra datálható. Mainamati domb és a Mainamati múzeum (vasárnap és hétfőn zárva) és a Mainamati haditemető.